Ponto-mediterrán faunaelem, sztyep-silvicol (erdőssztyep) faj. Délkelet-Európától Kisázsiáig és a Fekete-tengerig elterjedt, melegkedvelő faj, amelynek Kárpát-medencei populációi képviselik legészakibb és egyben legnyugatibb kolóniáit. Magyarországon foltszerűen az egész országban megtalálható; a Középhegységben, a száraz, meleg sík- és dombvidéki erdőszegélyekben, cserjések szélén, magaskórósokban, felhagyott szőlőkben, ültetett nemesnyarasok nitrofizált területén még gyakori, de az utóbbi években jelentősen megritkult, különösen a Dunántúlon. A Tiszántúlon széles körben elterjedt, különösen a Tisza-hullámterében. A Nyírségben nagy állományai vannak (pl. Nyíracsád: Öreg-szőlőskertben több millió tő farkasalmán, elképesztő mennyiségű hernyót észleltünk), ám ezek semmilyen természetvédelmi oltalmat nem élveznek, így megőrzésük nem biztosított. A debreceni Nagyerdőben már csak 4-5 kis folton sínylődik. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10 000 Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott.