Xanthia ocellaris

Euroszibériai, az előző fajhoz hasonló, de annál szűkebb areájú faj, keleten Közép-Szibériáig és a Száján lábaiig terjed. Lomberdőlakó, Közép- és Észak-Európában általánosan elterjedt, Dél-Európában szórványosan fordul csak elő és nagy területekről hiányzik. Füzesekben és nyára-sokban - beleértve az ipari célú nyárültetvényeket és a rontott galériaerdőket is - mindenütt gyakori, esetenként közönséges, másutt csak egyesével jelentkezik. Rendszerint szeptember elején kezd repülni, rajzása október végéig, egyes években november elejéig tart; a mesterséges fényt és a csalétket is kedveli. Hernyója pirosas behintésű sárgásbarna, a hátvonal halvány, vékony, a szelvényhatárokon felszakadozott. Oldalvonala széles, fehéres, felső szegélyében ülnek a fekete légzőnyílások. Feje sötét mintázatú világosbarna, a nyakpajzs sötétbarna, két világos csíkkal. Peteként telel. Tápnövényei Populus és Salix fajok. Típuslelőhely: Olaszország (= palleago HÜBNER, [1803]). [Ronkay&Ronkay, 2005]