A Palearktikum nyugati részén egész Európában Közép-Ázsiáig — élő faj hazánkban szélesen elterjedt, az Alföldön igen ritka. Egy nemzedéke VI, VII-ban rajzik. A késő éjjeli és hajnaliórákban repül, de nappal csak felületesen rejtőzik el. Könnyen felzavarható, időnként nappal is aktív. Petéje sárga, alapján benyomott. Idősebb hernyója narancssárga vagy narancsbarna, fekete gyűrűzésű, fején fekete alapon sárga minta van. Ritkásan álló szőrei barnák. Ősszel csoportosan él aggófű (Senecio) fajokon, egyes adatok szerint martilapun (Tussilago farfara), és acsalapun is (Petasites hybridus). Később a hernyók szétszélednek. A talajban olykor nagy mélységben készített laza szövedékben bábozódik. Tompa végű bábja barna, szelvényközei vörhenyesek. A báb áttelel (= senecionis GODART, 1832).
Hazánkban sokfelé megtalálható dombvidéki száraz, meleg gyepekben, réteken. Jobbára nappal mozog, repülése lassú és gyenge, felzavarva nem repül messzire.