A Nyugat-Európától Kisázsióig elterjedt faj Magyarországon mindenütt előfordul, ahol zárt erdők vannak, de tömeges szaporodása kivételes, s ezen kívül is csak lokálisan lép fel nagyobb számban. Nevezetes kártételei a múlt századra és a századforduló idejére esnek. Most inkább kitűnik azzal, hogy a hernyó szőre gyulladásokat okoz, és a hernyók által megszállt fa vagy erdőrészlet az ember és a legtöbb állat számára is szinte megközelíthetetlen. Petéje gömbölyű. A nőstény lapos halmokba rakja a fák ágaira. A hernyó kékesen csillogó feketésszürke, oldalain fehéres, vörösbarna tükörfoltokkal. Az elülső szelvényeken 8-8, a többin 4-4 gomb alakú szemölcs van, amelyen hosszú, vöröses szőrök ülnek. A légzőnyílások feketék. A gyermekfej nagyságú hernyófészkek általában meglehetősen magasan vannak a fákon. A hernyó a fészekben sző sűrű, ovális alakú barna gubót, s ebben bábozódik. A báb okkerszínű, anális végén 2 rövid sörtével. A pete telel át (= luctifica STAUDINGER & REBEL, 1901).