A Palearktikum lomberdeiben élő, helyenként gyakori faj hazánkban elterjedt, sokfelé közönséges. Elsősorban nyirkosabb erdőkben: ártereken, ligeterdőkben, hűvösebb hegyvidéki erdőkben él. Nálunk általában 2 nemzedéke van (IV közepe--V vége, VI közepe — VII vége), hűviisobb hegyvidéki élőhelyein azonban csak egynemzedékes (V —VII). Félgömb alakú petéje eleinte sárgásfehér, majd bíborbarnává válik. Hernyója sárgásbarna, hátán 6 pár kiemelkedés van. Torlábai közül a 2. és 3. igen hosszú, nyugalmi helyzetben ezeket maga előtt tartja, velük nem kapaszkodik. A megriasztott hernyó torlábait és farokvilláját hevesen mozgatja. Különböző lombosfákon él tavasz végén és nyár végén, ősszel; főleg tölgy-, bükk-, mogyoró- és nyír fajokon. Kemény bábszövedékét az avarban készíti el. Az őszibáb áttelel.