Spiris striata

Euroszibériai faunaelem, mezofil-sztyep faj. A nyugat-palearktikus elterjedésű faj délkelet felé Kis-Ázsiában és Belső-Ázsiában messze terjed. Magyarországon sokfelé megtalálható, így például réteken, száraz homokpusztákon, de általában nem gyakori. Hernyójának tápnövényei csenkeszfajok (Festuca), főleg a juhcsenkesz (Festuca ovina); a német szakirodalom említi még a Bromus erectus, Brachypodium pinnatum, Poa pratensis angustifolia, Arrhenatherum elatius, Rumex acetosella, Salvia pratensis növényfajokat is. A Nyírségben szórványosan található homoki gyepekben, de általában csak egyesével. Érdekes, hogy legnagyobb egyedszámban egy teljesen degradált homoki gyepben (igazság szerint nem is gyep, hanem csak felhagyott szántó volt) láttuk, Nyírlugos-Szabadságtelep közelében. Megfigyelésének esélyét nagyban rontja, hogy csupán nappal aktív, éjszaka mindössze egyszer észleltük.

A nyugat-palearktikus faj délkelet felé Kisázsióban és Belső-Ázsiában messze elterjedt. Magyarországon sokfelé gyűjtötték réteken, száraz homokpusztá­kon, de általában nem gyakori. Fényre csak ritkán repül, inkább nappal figyelhető meg. Általában 1 nemzedéke van (VI, VII), de melegebb helyeken felléphet a kisebb példányokból álló 2. nemzedék is a nyár végén (VIII, IX). Petéje félgömb alakú, erősen fénylő aranysárga, felül sötét folt dfszíti. A kifejlett hernyó sötét­barna, feketésbarna, sötétszürke. Fekete szemölcsein fekete és sárgás szőrök van­nak. Hátán élénk narancsszínű, oldalón, a lábak felett halványsárga sáv fut. Elsősorban csenkeszfajokon él, főleg juhcsenkeszen (Festuca ovina), irodalmi adatok szerint csarabon (Calluna vulgaris) is. A kis hernyó telel át. Halványszürke szövedéket készít a növényzet között, ebben bábozódik be. Vörösbarna bábja zömök.