Közép-Európától a Balkán-félszigeten, Kis- és Közép-Ázsián át az Altáj hegységig terjedt el. Melegkedvelő, a hazai példányok nagy többsége száraz homokpusztákról és dolomit-sziklagyepeinkből került elő. Lokális, de a megfelelő élőhelyeken gyakori is lehet. Érdekesség, hogy kelet-törökországi kicsiny populációi eddig csak magashegységek szubalpin zónájából ismertek. A hazai példányok megegyeznek a nevezéktani törzsalakkal. A lepkéket a mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Kétnemzedékes, május elejétől július közepéig és augusztus elejétől szeptember közepéig repül. A hernyó sárgásbarna, pirosasbarna behintéssel, minden szelvényen egy halvány keresztvonallal, hátán elszórt, tűhegynyi fekete foltokkal; a légzőnyílások fehérek, feketével keretezettek. Feje kicsiny, sárgás. Hernyóként telel, áprilisban bábozódik. Tápnövényei Seseli és Pimpinella fajok. (= evidens HÜBNER, [1808] homonymy; anopheles NYE, 1975). Típuslelőhely: Európa. [Ronkay&Ronkay, 2005]