Holo-pontomediterrán faj, areája a Földközi-tenger nyugati partvidékétől kelet felé Közép-Anatóliáig és az Ural déli lábáig terjed. Mindössze egyetlen közeli rokona ismeretes, mely Kelet-Törökországban és a Kaukázus délkeleti részében honos {armena RONKAY & RONKAY, 1986), a két faj ismert elterjedési területe sehol sem fedi át egymást. Egyike a két, kifejezetten az erdősült területekhez kötődő, tág értelemben vett "Cucullia"-nak, hűvös középhegységi és dombvidéki erdőkben, patakvölgyekben él, Magyarországon elsősorban a hegyi bükkösök jellemző állata. A Középhegységben és a dunántúli dombvidékek humid erdeiben sokfelé megtalálták, de mindenütt egyedi és ritka. A példányok többségét fénycsapdák fogták, egyébként az imágók gyűjtése kifejezetten nehéz, minthogy csak igen rövid ideig tartózkodik a megvilágított területen belül. Egyetlen nemzedéke május végétől július közepéig-végéig repül, a hernyók június végén-július-ban találhatók. A hernyó a többi, tág értelemben vett csuklyásbagolytól eltérően csillogó világoszöld, egészen finom fehér hát-, mellékhát- és oldalvonallal, a fej is zöld. A fiatal hernyók a tápnövény - a Scrophularia nodosa - virágait, a felnőtt hernyó elsősorban a nagyobb leveleket fogyasztja és rendszerint azok fonákán tartózkodik, nappal már csak kevéssé aktív. Bábként telel, a báb ritka esetekben^ is fekhet. (= ceramanthea FREYER, 1844). Típuslelőhely: Franciaország (" Alpes Delph."). [Ronkay&Ronkay, 2005]