Shargacucullia lychnitis

Holomediterrán-kisázsiai faj, a Közel-Keleten és Anatóliában önálló alfaj (ssp. albicans WILTSHIRE, 1976) képviseli. Európa déli és középső sávjában szélesen elterjedt, de észak felé is viszonylag messze felhatol, így Dániából, Dél-Skandináviából és a zonális erdőssztyepp északi peremvidékeiről is ismert. Száraz sík- és alacsony hegyvidéki rétek, pusztagyepek és sziklagyepek, bokorerdei tisztások karakterfaja; a magashegységek felső régióiban igen lokális vagy hiányzik. Magyarországon a zárt erdővidék kivételével mindenütt megtalálható, de csak meleg és száraz homokpusztagyepekben és mészkő-dolomit sziklagyepekben gyakoribb. Egyetlen nemzedéke V-Vl. (esetenként VII. eleje) repül, az imágókat vonzza a mesterséges fény. A hernyó július-augusztusban éri el teljes fejlettségét, tápnövényei különböző ökörfarkkóró-fajok (= rosamaria KOSTROWICKI, 1956; symaea KOUTSAFTIKIS, 1974; lychnitidis auct.). Típuslelőhely: Franciaország, Korzika. [Ronkay&Ronkay, 2005]