Saturnia spini

A Közép- és Dél-Európa néhány pontján, valamint Ázsia nyugati rés előforduló faj korábban Magyarországon sokfelé előkerült; a hetvenes éve azonban eltűnt. Egyedszámának visszaesése, illetve egyes területekről való eltűnése feltehetőleg a száraz és meleg évek elmaradásával kapcsolatos. IV—V. rajzik; mindkét ivar éjszaka repül és a mesterséges fény vonzza őket. Gömbölyded petéje barnán foltos. Hernyója idős korában fekete. Sötétsárga szemölcsein barnásfehér szőrök vannak. Tavasz végén, nyár elején kökényen (Prunus apinosa) és rózsafajokon él, de olykor gyümölcsfákon is, elsősorban szilván. Körte alakú, tömött, barnás szövedékét tápnövénye ágai között készíti, ebben pihen a vörösbarna báb.

Az 1970-es évek óta Magyarországon nem észlelték, egyedszámának visszaesése feltehetően a száraz meleg évek gyakoriságának csökkenésével indokolható. A hím hátulsó szárnya nem sárga. A nőstény potrohán széles sötétbarna és sárga sávok váltogatják egymást. A homlok sötétbarna, a tarkó és a vállak szélesen sárgák. A tor bársonyos sötétbarna, esetleg feketés, a potrohon széles sötétbarna és mattsárga gyűrűk vannak. Az elülső szárny töve sötétbarna, élénk fehéressárga és sötétbarna sáv határolja. A köztér élénkfehéressárgás-szürkésbarnás behintéssel. A szemfolt nagy, a külső harántsáv széles, csipkézett. A csúcstérben rózsaszínű folt van, a külső szegély legkülső sávja sötétbarna, beljebb sárgásbarna majd sötétbarna. A hátulsó szárny annyiban különbözik, hogy a tőteret hamvas hamvas, középbarna szőrzet fedi.