Saturnia pavonia

A Palearktikum csaknem egész területén elterjedt faj, Magyarországon is sokfelé megtalálható. Az Alföld nagy részén ugyan hiányzik, de a Dunántúl és az Északi-középhegység jó részén megtalálható. A hím nappal, a nőstény viszont az alkonyati és esti órákban repül tavasszal. Hernyójának tápnövényei főleg a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus), de rózsa (Rosa), a szeder (Rubus), sőt a fűz fajokon (Salix) is megél.

A hím hátulsó szárnya sárga. A nőstény potroha eltérően gyűrűzött és a külső keresztvonal nem fut mélyen be a szárny belső szegélyének közepéhez. A két ivar között nagy a morfológiai különbség, a hímek szárnyai szélesebbek, csúcsuk kihúzottabb mint a E. spini esetében. A fej barna, a tarkó és a vállak csaknem fehérek, tor kissé vörhenyes, a potroh sárgás. Az elülső szárny vörhenyes, az elülső szegély mentén szürkés. A belső harántsáv elmosódott, de a sötétbarna sáv szélesebb, a külső keskenyebb. A nagy szemfolt körül világos, sárga tér van. A csúcstér pirosas, illetve rózsaszínű. A szegélytér külső sávja kávébarna és sárga. A hátulsó szárny közép- és csúcstere élénksárga, maga a szárny sárgás alapszínű. A nőstények összetéveszthetők a Eudia spini nőstényével, elkülönítésűk: a szárnyak egészében világosak, rajzolatuk kevésbé markáns, a szegélytérben a barna szín nem vagy csak alig hatol be az erek mentén a sárga sávba. A külső harántsáv egészében, de különösen a belső szegélynél nem hullámos. A külső keresztvonal nem fut olyan mélyen, a potroh alulról sárga.