Rileyiana fovea

Pontomediterrán faj, Dél-Tiroltól a Krímig és Közép-Anatóliáig terjed, északi areahatára a Kárpát-medencében (Szlovákia) van. Mindenütt a szubmediterrán és mediterrán molyhostölgyesek és karsztbokorerdők jellemző állata, a Balkánon viszonylag szélesebben elterjedt és nem ritka, másutt kifejezetten lokálisan fordul csak elő. Magyarországon a dombvidék és a középhegység meleg déli lejtőin kialakult bokorerdők karakterisztikus faja, erősen lokális, ám egyes élőhelyein egyes években nem ritka. Jellemző tulajdonsága, hogy egészen korán, gyakran még szürkület előtt kezd repülni ("foveas idő") és kicsorgó fanedveket keres, ilyenkor a csalétek erősen vonzza. Fényen csak ritkán észlelték, mindig igen későn, az éjszaka második felében és hajnalbanjelentkezik a mesterséges fényforrások körül. Egyetlen nemzedéke ősszel (szeptember közepétől november elejéig) repül. Hernyója sárgásbarna, vékony fehéres hátvonala a szívalakú hátfoltokat két részre osztja. Minden szelvény kétoldalán egy-egy előrefelé lejtő világos csík található. A tizenegyedik szelvényen egy tompa végű púp látható. A légzőnyílások barna keretűek; hasa szürkés- vagy vörösessárga. Feje sárgásbarna, sötéttel szegélyezett. A hernyó nyugalmi testtartásajellegzetes, fejét magasra emeli, lábait magától távolra tartva egyenesen kinyújtja. Tápnövényei Quercus fajok. Levelek közé szőtt erős szövedékben bábozódik. Peteként telel. Típuslelőhely: Magyarország, Budapest ("Ofen"). [Ronkay&Ronkay, 2005]

A hímek fej és gallérszőrzete a torszőrzetnél világosabb, sötétbarna. Az elülső szárny alapszíne melegfényű sötétbarna, a csapfolt széles alapú, hosszú, sötét kitöltésű. A kör- és vesefolt körvonala szimpla, a körfolt az alapszínnel megegyező, a vesefolt nagyobbik hányada fehéres kitöltésű. A keresztvonalak kettősek, eléggé elmosódottak, világos kitöltésűek. A hullámvonal világosbarna, vékony, nem feltűnő. A nyílfoltok elmosódottak. A rojttő világos, a rojt vörhenyes fényű barna. A hátulsó szárny barnásszürke, a hím hanghólyagja áttetsző. A hímek hátulsó szárnyának sejtjében egy nagy, elliptikus, a ventrális oldalon kidomborodó hártyás hólyag van, melynek segítségével a hím röptében hangot tud kiadni.