Polypogon gryphalis

Dél-Európától Szibériáig elterjedt faj, amely Magyarországon kifejezetten lokális és ritka. Egyetlen nemzedéke június végétől augusztus elejéig repül. Úgy tűnik, populációi hullámzó tendenciát mutatnak. Míg az 1970-es évek második felében és az 1980-as évek első felében sokfelé előkerült, addig az 1990-es évekből szinte nem volt újabb előfordulási adatunk. Az ezredforduló után azonban ismét megszaporodtak lelőhelyei. Jelenlegi ismereteink szerint elsősorban nedves és hűvösebb mikroklímájú dunántúli lápréteken, láperdőkben honos.

Az imágó elülső szárnyának alapszíne élénk, világos sárgásbarna, némi pirosas behintéssel. A rajzolat mindhárom vonala éles, jól látszik, zegzugosak, még a hullámvonal is élesen törik meg a külső szöglet fölött. A holdfolt erős, a rojt tővonala finom, sötét. Hátulsó szárnya világosabb sárga, némi szürkés behintéssel, a 2 keresztvonal erős, éles, durván ívelő, mint töredezett, a holdfolt alig látszik, a tővonal szintén éles és erős. A fonák sárgásbarna, a test a szárnyak alapszínével megegyező.