Polymixis xanthomista

Igen változékony atlanto-mediterrán faj, a Maghreb-országoktól a Kárpátok keleti láncaiig terjed, balkáni és kisázsiai adatai megerősítésre szorulnak. Számos földrajzi alfaja és formája ismeretes, elsősorban Észak-Afrikában mutat erős szubspeciációt. Magyarországon igen lokális, élőhelyein azonban igen gyakori is lehet, meleg dolomit- és mészkő-sziklagyepeink jellemző állata. A Keszthelyi-hegységben, a Vértesben, a Gerecsében, a Pilisben és a Budai-hegységben honos. Egyetlen nemzedéke augusztus végétől november elejéig repül, rajzáscsúcsa október közepére esik. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza; nappal sziklafalakon, nagyobb köveken pihen. Hernyója sötét vörösesbarna, hátvonala az alapszínnél sötétebb, vékony, a mellékhátvonalak szélesebbek. A sávok között minden szelvényen négy fehér pontocska található. A légzőnyílások fehérek, fekete keretűek. Hasa világos sárgásszürke. Feje fénylő sárgásbarna. A hernyó elsősorban éjszaka táplálkozik, nappalra beássa magát a földbe, később ott is bábozódik. Peteként telel, kétszikű lágyszárúakon polifág. Típuslelőhely: Európa (= nigrocincta TREITSCHKE, 1825). [Ronkay&Ronkay, 2005]