A törzsalak holomediterrán-kisázsiai faj, a Földközi-tenger medencéjében, Kis-Ázsia nyugati felében és a Déli-Uraiban található, északi elterjedési határát az Alpok déli oldala és a Kárpát-medence déli része jelentik. Igen változékony faj, egyedi variabilitása a geográfiai tendenciákat részben elfedi, így csak kisszámú peremizolátuma képvisel önálló alfajokat. Meleg, száraz, sziklás-köves élőhelyeket kedvel, egyetlen nemzedéke késő ősszel (X-XII) repül. A hernyó kétszikűeken polifág. (= mucida GUENÉE, 1852).
A Magyarország déli részén élő endemikus populáció (ssp. isolata) kisebb méreteivel, sötétebb kékesszürke színezetével, a sárga és vöröses rajzolati elemek teljes hiányával, valamint sötét hátulsó szárnyával és fonákjával különbözik a nevezéktani alfajtól (181. ábra). Eddig csak a Szársomlyó sziklagyepjeiből és ritkás sziklai bokorerdeiből ismert. Igen későn, október végén kezd repülni és egyes években még december első napjaiban is megtalálható, rendszerint nagy egyedszámban rajzik, sőt, novemberben domináns faj is lehet. A mesterséges fény és a csalétek egyaránt erősen vonzza. A magyarországi alfaj fejlődési alakjait nem ismerjük. Típuslelőhely: Magyarország, Szársomlyó. [Ronkay&Ronkay, 2005]
Az elülső szárny alapszíne világos kékesszürke vagy fehéresszürke. A rajzolati elemek nem éles kontúrúak, az alapszínnél világosabbak, általában fehéres színűek. A körfolt kicsi, kerek, a vesefolt nagy, egyenesen álló, mindkettő világos kitöltésű, a vesefolt alsó harmadában egy sötétebb folttal. A középtér mindig besötétedő. A szárny szegélyterében lévő világos színű hullámvonal csak igen halványan látható, rendszerint felszakadozó, belső oldalán a sötét nyílfoltok kicsik, vagy hiányoznak. A hátulsó szárny a hímeknél világosszürke, nőstényeken egyöntetű sötétszürke. A fej- és a torszőrzet egyöntetű, fehéres szőrökkel kevert kékesszürke, a potroh világosabb árnyalatú. A Szársomlyón élő endemikus alfaj kisebb méreteivel, sötétebb kékesszürke színezetével, a sárga és vörös rajzolati elemek teljes hiányával, valamint sötét hátulsó szárnyával és fonákjával különbözik a törzsalaktól.