Plebeius idas

A hím szárnyainak felszíne ibolyáskék, kevés fekete behintéssel, az ereket gyér fekete bevonat díszíti, fonákja világos barnásszürke. A nőstény hátulsó szárnyának fonákján a szegélyfoltsor belső ívfoltjait határoló fehér ívfoltocskák szinte széles fehér szalaggá folytak össze, amely a szemfoltsorig kiterjed. A hím szárnyainak fekete szegélye a felszínükön többé-kevésbé egyenletes szélességű, a rojtok fehérek; a fonákon a narancsvörös szalag az elülső szárnyon is jól látható, a hátulsón a külső pontsort a szegély felől fémesen csillogó, aranyló pikkelyek díszítik. A nőstény szárnyainak felszíne piszkosbarna, a szegélyfoltsor fekete pettyei elmosódottak, fonákja világos, meleg kávébarna, a rajzolat igen éles és széles, a rojtok piszkosfehérek vagy szürkések.

Hasonló fajok lehetnek a Plebeius-fajok, úgy mint az ezüstös boglárka (Plebejus argus) és a csillogó boglárka (Plebejus argyrognomon).

Egész Európában szórványosan elterjedt, hazánkban is szórványosan fordul elő (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Őrség, Budapest környéke, Zempléni-hegység, Mátra, Cserhát, Kaposvár környékén). Sziklás hegyoldalakon, sovány talajú legelőkön, pusztaréteken fordul elő. Alacsonyabb fekvésű vidékeken inkább homokon, míg magasabb részeken törmeléklejtőkön vagy fenyéres helyeken tenyészik.

Hernyójának tápnövénye különféle pillangósok (Fabaceae), élőhelytől függően például fehér zanót (Cytisus albus), komlós lucerna (Medicago lupina), seprőzanót (Sarothamnus scoparius), szarvaskerep (Anthyllis vulneraria), Coronilla varia, kerep fajok (Lotus spp.)pl.: Lotus corniculatus, csarab (Calluna vulgaris),áfonya fajok (Vaccinium spp.), bükköny fajok (Vicia spp.) és here fajok (Trifolium spp.). Az Alpokban homoktövis (Hippophae spp.) Hernyóit hangyák őrzik. Egy tavaszi és egy nyári nemzedéke van,imágója május elejétől augusztus végéig (szeptember végéig) repül, a rajzási csúcsok június elejére és augusztus elejére esnek.