A Palearktikum nyugati (Dél- és Közép-Európa), valamint keleti részén (Kelet-Szibéria, Japán stb.) élő faj Magyarországon szórványosan fordul elé. Élőhelyeinek, az erdőszegélyi réteknek, hegy- és dombvidékeink száraz, magasabb füvű rétjeinek művelés alá vonásával újabban egyre ritkább. Több régen ismert lelőhelyéről eltűnt. 2 nemzedéke van (V, VI, illetve VII, VIII), a lepke az alkonyati és a hajnali szürkületben repül. Sárga petéje feketén pontozott. Feketésbarna, barnán szőrös hernyója oldalán narancsvörös sáv húzódik végig. Nyáron, majd ősszel különböző lágyszárú növényeken él, például hölgymál (Hieracium) és utifű (Plantago) fajokon. Sötétszürke, szőrökkel kevert szövedékben bábozódik, bábja zömök, vörösbarna. Áttelel.
A cigány-medvelepke hazánk egyik legritkább lepkefaja. Noha egészen az 1980-as évekig többfelé gyűjtötték Magyarországon, de mindig csak egyes példányait, azt követően pedig rendkívül megritkult, sőt, az utóbbi hozzávetőlegesen 10 évből nincs is hiteles adatunk a faj felbukkanását illetően. Más európai országokból is gyors visszaszorulását jelzik.
Tenyésztési próbák során azt tapasztaltuk, hogy a lárvák, valamint még inkább a bábok különösen igénylik a nedves, páradús környezetet és mikroklímát, ennek hiányában hamar elpusztulnak, és telelésük sem egyszerű [SUM,2011].