Európa hegyvidékein elterjed faj, Magyarországon csak néhány helyen, így a Soproni-hegyvidéken, valamint a Zemplénben, illetve ritkábban a Alföldön (Beregi-síkság) fordul elő. Élőhelyei nedves kaszálók, hegyvidéki láprétek, fenyvesek. Egynemzedékes, rendszerint május végétől július végéig rajzik. Hernyója kis termetű kétszikűeket fogyaszt, mint a pitypang, útifű, sóska fajok, de megtalálták nyíren és áfonyán is.
Az imágó feje, tora és csápja fekete, a galléron és a válltakarókon fehér és piros szegély fut végig. A hím potroha halványsárga, a nőstényé piros, a hát középvonalában széles fekete csíkkal, a légzőnyílások felett fekete foltsorral. Az elülső szárny fekete, a hímen sárgás, a nőstényen piros behintésű. Az elülső szegély mentén a rajzolat zegzugos, széles fehéres vagy sárga csíkokból áll, melyek vagy összefüggők vagy felszakadozók. Az egyes csíkok szegélye hullámos, csipkés, a hím hátulsó szárnya fénylő kékes árnyalatú fehér,vagy ritkábban sárga. A szárny szegélyén folytonos fekete sáv van, mellette fekete foltok vannak, a holdfolt kicsi. A nőstény hátulsó szárnya piros, belső fele, szegélycsíkja és a mellette futó foltok füstfeketék. A belső szögletben gyakran van kisebb piros folt. A fonák a felszínt tükrözi.