Panchrysia deaurata

A faj hazánkban legtöbb élőhelyéről eltűnt vagy legalább is nagyon megritkult az utóbbi évtizedekben. Szalkay József még említést tesz egyik munkájában a fóti Somlyó-hegy északi részén található nagyobb populációról (1965), amely mára a mértéktelen hernyógyűjtés, valamint a Somlyó-hegy környezetében kiépült infrastruktúra következtében valószínűleg eltűnt az élőhelyről. A Panchrysia deaurata kifejezetten ritka lepkéink egyike, rajzási idejében 1-2 példány megjelenhet fényforrásunknál, ám ennél több egyedét csak nagyon ritkán láthatjuk. Előfordulását illetően recens adatok ismertek az Aggteleki-karsztról, valamint a Szársomlyóról (mindamellett az 1960-as években a Gödöllői-dombvidékről is jelezték felbukkanását). Jellegzetes zöld, fehér sávokkal díszített hernyója a tápnövényen – melyek különféle Thalictrum félék - könnyen észrevehető.

Torán és első 2 potrohszelvényén szőrpamacsot visel. Elülső szárnya széles, magas, csúcsa hegyes. Elülső szárnyának széles középtere világos, tompa aranyszínű, némi vörösessárga behintéssel. A tő- és szegélytér világos szürkésbarna, rajzolata barna: a belső keresztvonal kettős, derékszögben megtört, ezért a tőtér hegyesen kiszögellik, az árnyékvonal finom, a külső keresztvonal hosszú, kettős, a szárny csúcsáig nyúlik előre, ólomszürke. Kívülről a hullámvonal finoman ívelő sötét árnyéka kíséri. A szegélytér közepén 2 fekete pont látható. A kettős körfolt és a vesefolt sötét kerete alig észrevehető, a vesefolt terjedelmes barna árnyékban helyezkedik el. A tővonal homályos, a rojt szürkésbarna. Hátulsó szárnya csillogó világos sárgásbarna, a szegély felé sötétebb. Fonákja világos sárgásbarna.