Euroszibériai faj, Kelet-Ázsiából származó elterjedési adatai bizonnyal a hozzá igen hasonló O. ella (STAUDINGER, 1892) fajra vonatkoznak. A meleg, de viszonylag zárt lombhullató vegyeserdőket kedveli, Magyarországon voltaképpen általánosan elterjedt, de néhány helytől eltekintve mindenütt szórványosan jelentkezik, tömeges előfordulásáról nincs tudomásunk. Egynemzedékes, április elejétől május végéig repül. Hernyója kékeszöld, három fehéres hátvonallal, amelyek között minden szelvényen két halvány világos folt található. Oldalvonala fehér, fölfelé feketével árnyékolt. Légzőnyílásai fehérek, feketével keretezettek. Feje egyöntetű barnássárga. Polifág, tápnövényei Salix, Rubus, Rosa, Myrica, Füipendula, Geranium, Achillea és Prunus fajok. Bábként telel. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke (= lepida BRAHM, 1791; sparsus HAWORTH, 1803). [Ronkay&Ronkay, 2005]