Orgyia antiqua

A Palearktikum és a Nearktikum területén élő faj Magyarországon közön-'! séges, de az Alföld középső részén ritkább. A hímek főleg nappal repülnek, de oly­kor éjjel is és ekkor a mesterséges fény vonzza őket. 2 nemzedéke van: VI-ban, illetve IX—X-ben repülnek az imágók. Sárgásszürke petéit a nőstény saját bábszöve-'idékére rakja egyetlen csomóban, itt kelnek ki a kicsiny hernyók. A 2. nemzedék által lerakott peték a következő évben kelnek ki. Kifejlett hernyója igen díszes. Háta közepén sötétbarna csík fut, ezen 4 tömött, sárga szőrkefe áll. Ennek két oldalán sárgás, kékes, vöröses, változó színű és szélességű vonalak vannak. Szelvé­nyenként 4-6 kisebb, vöröses vagy sárgás szemölcse van, ezeken szürkés, puha szőrcsomók vannak. 1., 5. és utolsó szelvényén bunkós végű szőrökből álló ecsetpór van. A hernyó kora tavasszal, majd a nyár közepén számos lombosfán él, elsősorban tölgyön, bükkön, de olykor tűlevelűeken is. Egyes hazai adatok szerint kultúrnövé­nyeken is megtalálták (kukorica, szója, napraforgó). A lombosfák közül leginkább a magas koronájú példányok legfelső részét kedveli. Itt készíti el sárgásbarna bábszövedékét. A nőstény bábja zömökebb, hátoldalán sötétebb sávok vannak (=recens sensu FORSTER & WOLHFAHRT; gonostigma SCOPOLI, 1763; paradoxa RETZIUS, 1783).