Omphalophana antirrhinii

Pontomediterrán faj, mely a Földközi-tenger északi partvidékén sporadikusan egészen Spanyolországig terjedt; areájának keleti határa az Elburz-hegység. A Balkán délkeleti részén és Törökországban élő populációk egyes szerzők véleménye szerint önálló alfajhoz (ssp. asiatica OSTHELDER, 1933) tartoznak. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, a meleg, száraz élőhelyek karakterfaja. Jól, erőteljesen repül, a mesterséges fény vonzza, nappalra gyakran elszáradt alacsony kórok virágzatán (virágzatában) rejtőzik el, mimikrije kiváló. Kétnemzedékes, április végétől június végéig és július elejétől augusztus végéig repül. A nőstény petéit a tápnövény virágaiba rakja le. Hernyója zöld, a hátközépen sötétebb árnyalatú; hátvonala széles, fehéressárga, oldalain négy egészen finom, fehéres, hosszanti csíkkal. A légzőnyílások fehérek, fekete kerete-zésűek. Feje, kicsi, világoszöld, számos sötétzöld foltocskával és fehér szögrajzolattal. Bábként telel. Fő tápnövényei Antirrhinum és Linaria fajok. Típuslelőhely: Európa. [Ronkay&Ronkay, 2005]