Noctua janthina

Európai faj, a kontinens középső és déli vidékein általánosan elterjedt, az atlanti partvidékről és Észak-Európából nagy területekről hiányzik. Melegkedvelő faj, száraz, meleg erdőkben és bokorerdőkben honos, középhegységi és síkvidéki területeken egyaránt előfordul. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Egyetlen nemzedéke május végétől szeptember végéig repül. Hernyóként telel, áprilisban bábozódik. Hernyója vörösbarna, gyakran szürkés árnyalatú, finoman sötéten pontozott. Hátvonala világos, a háton eléggé elmosódott, deltoidalakú foltok sorából álló rajzolattal; a 8-11. szelvényen a hátvonal mellett mindkét oldalon fekete folttal. A légzőnyílások fehérek fekete kerettel, hasa világos sárgásszürke. A fej és nyakpajzs barnássárga, feketés rajzolata viszonylag éles. Tápnövényei főként alacsony kétszikűek: Primula, Hedera, Viola, Urtica, Arum és Lamium fajok. (= domiduca FUESSLY, 1781, praeocc; flavomaculata GOEZE, 1781; altica GEOFFROY, 1785; fimbriaminor DE VILLERS, 1789; circumspecta DRAPIEZ, 1819; latemargina-ta RÖBER, 1900; flavomaculata SPULER, 1908; obscura CULOT, 1909). Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]