Euroszibériai faj, a Brit-szigetektől és a Földközi-tenger délnyugati partvidékétől kelet felé a nyugat-szibériai sztyeppterületekig húzódó areával. Mindenütt a nagyobb kiterjedésű, főként síkvidéki lápok és mocsarak, állóvizek menti nádasok lakója, Magyarországon a nagy kiterjedésű, öreg lápterületeken gyűjthető nagy valószínűséggel. Az elmúlt két évtizedben, az intenzív gyűjtéseknek köszönhető számos új lelőhelye vált ismertté. Lokális elterjedésű és általában kis egyedszámú, bár egyes élőhelyein (pl. Kis-Balaton, Orgovány, Szeged környéki nádas mocsarak, a Szigetköz egyes pontjai) gyakori is lehet. A mesterséges fény vonzza, a csalétket nem látogatja. Két nemzedéke V-VII és VII-IX repül. Hernyója halványsárga, hátközépen erősebb szürke be-hintéssel, öt finom, fehéres hosszanti csíkkal. Légzőnyílásai feketék. Feje lapos, barnássárga. Tápnövénye elsősorban a Phragmites communis. Típuslelőhely: Ausztria. [Ronkay&Ronkay, 2005]