Meganola strigula

Egész Európában és Kisázsióban elterjedt faj, Magyarországon az erdős­sztyepp-zónában fordul elő. Középhegységeink idős, meleg tölgyeseiben nem ritka. VI—VII-ban repül az imágó, 2. nemzedéke, amely részleges, VIII közepétől IX elejéig repül. Hernyója vöröses okkersárga. Széles sárgásbarnán szegélyezett hátvonala van, a 7. szelvényen fekete foltot visel. Feje sötétbarna, rajta sárga háromszög van. A hernyó testét hosszú, sárga szőrzet borítja. Áttelelés után júniusig fiatal tölgybokrokon, vagy más lombosfa-fajokon (bükk, hárs) él. Szövedé­ke pergamenszerű, színe barnásszürke, csónak alakú. A szövedék építéséhez fel­használ kéregrostokat is. Bábja sötétbarna, nem fényes. Szárnyhüvely-tokja hosszú, vörösesbarna (= strigulalis HüRNER, 1796; monachalis HAWORTH, 1811: strigulana HÜBNER, 1825).