Az Európa déli és középső részein, Kisázsiában és Iránban előforduló faj hazánk száraz, meleg tölgyeseiben a hegy- és dombvidékeken egyaránt megél. Az imágó V utolsó napjaitól VII végéig rajzik. A késő éjszakai órákban kel szárnyra. Mesterséges fényforrások — különösen az UV sugárzást is kibocsátó lámpák — erősen vonzzák. Tojásdad zöld petéit a tápnövény leveleire helyezi. Zöld hernyója sárgán pontozott, oldalait 7 homályos, sárga, ferdén álló vonal, fejét narancsszínű rajzolat díszíti. Szarva kék. Légzőnyílásait barnás gyűrű veszi körül. VI-tól VIII-ig tölgyfajokon él, elsősorban molyhos tölgyön (Qu. pubescens), de csertölgyön (Qu. cerris) és kocsánytalan tölgyön (Qu. petraea) is megtaláljuk. Főképpen az alacsony, ceerjetermetű növényeket kedveli. Bábozódáshoz mélyen a talajba ássa magát. Sötétbarna, vaskos bábjának kétcsúcsú kremastere van. A báb telel át.
Európa déli és középső részein, valamint Kis-Ázsibán és Iránban elterjedt faj. Magyarországon a száraz, meleg tölgyesekben, főleg a domb- és hegyvidéken él, előfordul azonban egyes alföldi, így például Duna-Tisza közi tölgyesekben is. Évente egy nemzedéke május végétől július végéig, augusztusig repül. Hernyója tölgyeken, első sorban molyhos tölgyön (Q. pubescens), valamint csertölgyön (Q. cerris) él, de a többi tölgyön is kifejlődik. Előnyben részesíti az alacsony, lecsépült méretű fákat.
Az egész test sárga, barnássárga szőrzettel borítva. Az erősen ívelt és csipkés, karéjos szegélyű elülső szárny középtere sárga és a teret határoló harántsávok barnák. A tőtér és a szegélytér szürkésbarna behintésű. A külső szegletnél 1 hosszúkás és 1 kerekded sötétbarna folt ül. A hátulsó szárny szegélytere kissé sötétebb, közép- és főleg tőtere vörhenyesbarna. A belső szegletnél 2 barna folt van. A sárga fonákon a jól rajzolt harántsávok keskenyek és barnák.