A palearktikus faj Magyarországon elterjedt és általában elég gyakori, de az Alföld középső, fátlan vidékein ritkább; a hegyvidékek és a Dél-Dunántúl kiterjedt, idősebb erdeiben nagyon gyakori. A legtöbb irodalmi adat szerint egy nemzedéke van (VI—IX), azonban a Dél-Dunantúlon kétségtelenül 2 nemzedéke él. Az első nemzedéke V végén, VI elején jelenik meg, VII végéig rajzik, 2. nemzedékecsak VIII második felében kezd rajzani, de X közepén még repül. A teljes besötétedésután kezd repülni, éjfél körül a legaktívabb. A mesterséges fény vonzza.Félgömb alakú petéje sárga, zöldessárga, felső pólusán barnás vagy olajzöld.Idősebb hernyója fekete, vörös szemölcsein fekete szőrök vannak. A hátoldalas fákon, elsősorban tölgyön, nyíren tenyésző zuzmókon él, néha magát a falombotfogyaszthatja. A fekete báb szőrökkel kevert szürkés bábszövedékben fekszik (flava MULLER, 1764; quadrate WALCKENAER, 1802).