Lithophane consocia

Nedvességigényes euroszibériai faj, a Csendes-óceán partvidékétől a tajgaszegélyben és az erdőssztyepp nedvesebb északi sávjában nyugat felé Észak- és Közép-Európáig terjedt, Európa és Ázsia déli vidékeiről hiányzik. Keleten önálló földrajzi alfaja (ssp. grisea WARREN, 1911) honos, Európában két, együtt előforduló, viszonylag élesen elváló színváltozata fordul elő, melyeket önálló fajokként {consocia és ingrica) írtak le. Hazánkban ezidáig csak Sopronhorpácsott és a Zempléni-hegységben (Rostalló, Milic-csoport) gyűjtötték. A hazai példányokat fényen fogták, a fény és a csalétek egyaránt erősen vonzza. Egynemzedékes faj, szeptember elejétől november végéig, majd áttelelés után május végéig repül. A fiatal hernyó almazöld, három fehéres hátvonallal, a felnőtt hernyó szürkésbarna, a hátvonalak fokozatosan sötétedők, a sárgától a téglavörösig változhatnak. A vonalakban fekete foltokat találunk. A hat szemölcs minden szelvényen sötétsárga. Nyakpajzsa fekete, belőle indulnak a hátvonalak. Feje barnásszürke, fehérrel határolt homlokháromszöggel. Tápnövényei a Corylus avellana, valamint Alnus- és Betula-fajok. Típuslelőhely: Németország, Frankfurt környéke (= ingrica HERRICH-SCHAEFFER, 1850; cinerosa GUENÉE, 1852; jezoensis MATSUMURA, 1931). [Ronkay&Ronkay, 2005]