Nedvességigényes nyugat-palearktikus faj, Európa atlantikus partvidékétől Közép- és Észak-Európán át az Uraiig és a tajgaszegélyben Nyugat-Szibériáig terjed. Európa déli területeiről csak igen szórványos adatai vannak, elsősorban az északi peremvidékeken, illetve a nagy hegységek patak- és folyóvölgyeiből ismert. Mindenütt a hűvös, nedves élőhelyeket kedveli. Hazánkban számos lelőhelyről került elő, de nagyobb példányszámban csak a Dunántúl délnyugati és nyugáti részén gyűjtötték; a mesterséges fény és a csalétek egyaránt erősen vonzza. Egynemzedékes, imágó alakban telel, szeptember elejétől június elejéig repül. Hernyója vörösesbarna, időnként szürkésbarna tónussal, finom feketés pontocskákkal beszórva. A hátvonal világos, benne szelvényenként egy négyszögletes fekete folttal. A mellékhátvonal halványsárga, minden szelvényen egy ferde fekete vonal által átmetszett. A légzőnyílások fehérek, fekete keretűek. Nyakpajzsa fekete, belőle indulnak ki a hátvonalak. Feje sötétbarna, sárgán pontozott, a homlokháromszög szürke. Típuslelőhely: Németország, Berlin környéke (= conformis [DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775; angu-lata GOEZE, 1781; bifurca ESPER, [1788]). [Ronkay&Ronkay, 2005]