Leucoma salicis

A Paleartikumban széles körben elterjedt faj Magyarországon mindenütt előfordul, mégpedig elsősorban az alacsonyabb vidékeken, ártereken, ültetett nyárasokban lehet gyakori, sőt, olykor tömeges. Az Alföldön 2 nemzedéke van, V - VI-ban és VII —VIII-ben repül. Középhegységeinkben és a Dunántúlon - ahol lényegesen ritkább - csak egyetlen nemzedéke alakul ki VI—VII-ben. Éjjel repül, a mesterséges fényre tömegesen száll, de gradációi idején nappal is láthatók a tápnövény körül repkedő példányai. Zöld petéit csomókba rakja le tápnövénye törzsére vagy ágaira. A petéket megkeményedő, habos védőburokkal fedi be. Her­nyója fekete, oldalain nagy, fehér, pajzs alakú foltok sorával és vörös szemölcsök­kel. A 4. és 5. testszelvényen 2-2 hegyes dudor van. Közös szövedékben él, nyár és fűz fajokon. A hernyó telel át. Tavasszal összeszőtt levelek között készíti el laza bábszövedékét. Fehéren vagy sárgán foltozott fekete bábján sárga szőrcsomók vannak (= apperens RETZIUS, 1783; salicinus HAWORTH, 1803).