Lemonia taraxaci

Az Európában Franciaországtól a délorosz sztyepvidékig élő faj országon a nyugati határszélen, Kaposvárott, Budapest környékén és az középhegység néhány pontján fordul elő. Egyes élőhelyein gyakori. VIII - X elejéig repül, a mesterséges fény vonzza. Áttelelő petéjét kis csomókban el a növényzeten. Idősebb hernyójának háta sárgásbarna, oldalai és h barna, szelvényeinek oldalán fekete foltok vannak. Különböző fészkesvirágzatú növényeken (Composites) él, elsősorban hölgymál (Hieracium), gyermekláncfű (Taraxacum) és bakszakáll (Tragopogon) fajokon. A talaj felszínén vagy a felszín alatt bábozódik. Bábja vörösbarna.

Ezt a fajt a Nyugat-szibériai-alföldtől Dél-Oroszországon át az Alpok térségéig megfigyelték, szibériai faunaelem. Hazánkban melegebb mikroklímájú hegyvidéki sziklagyepekben, sztyeplejtőkön, nyílt réteken fordul elő, az Alföldről hiányzik. Lokális és viszonylag ritka faj, melynek elterjedése a Középhegység területén is szaggatott. Hernyójának fő tápnövényei a Taraxacum és a Hieracium fajok. Egyetlen nemzedéke kora ősszel, augusztus végén kezd el repülni, s egészen szeptember végéig, október elejéig látható.

A test és a potroh sűrűn szőrözött, hímeken vörhenyesbarna, nőstényeken narancssárga. A hímek potroha sötétbarna, a nőstény potrohán keskeny sárga gyűrűk vannak. Az elülső szárny háromszög alakú, csúcsa hegyes, az elülső szegély csaknem végig egyenes, a hátulsó szárny széles, elülső szegélye egyenes, a külső egyenletesen ívelt. A szárnyak eltekintve a középfolttól egyszínűek, a hímeké fényes sárga, a nőstényeké halványsárga, olykor fehéres. Az apró feketés középfolt az elülső szegélyhez közel fekszik.