Lasionycta imbecilla

Euroszibériai faj, ragaszkodik a hűvös, nedves élőhelyekhez. Dél-Európában, a Balkánon és Kis-Ázsiában elsősorban a magashegységek szubalpin zónájában, Közép- és Észak-Európában humid erdőkben, középhegységi réteken, patakvölgyekben él. Kelet felé a tajgazóna szegélyében egy viszonylag keskeny sávban egészen a Csendes-óceán partvidékéig terjedt el. Magyarországon a középhegység és a nyugati határszél csapadékos, hűvös hegyi rétjein, töbörréteken, fellápokban, patakvölgyekben él. Lokális, de élőhelyein olykor kifejezetten gyakori, legnagyobb populációi a Bükkben, a Mátrában, a Dunazug-hegységben, a Vértesben és a Bakonyban élnek. Egynemzedékes, a lepkék június elejétől augusztus elejéig repülnek. Hernyója pirosasszürke, a finom, fehéres hátvonal hosszúkás barna foltokat oszt ketté. Oldalvonala feketésszürke, a közepén halvány csík fut végig. Légzőnyílások feketék, fölöttük egy-egy hasonló ponttal. Feje sötétszürke. Hernyóként telel, május elején bábozódik. Lágyszárúakon polifág. Típuslelőhely: Németország, Kiel. (= alpina HÜBNER, 1793; aliéna HÜBNER, [1808]; disparilis OSCHENHEIMER, 1816). [Ronkay&Ronkay, 2005]