Hyphantria cunea

Eredeti hazája Észak-Amerika. Magyarországra a 40-es években került, a csepeli szabadkikötőn keresztül. Hamarosan igen gyors terjedésnek indult, s néhány év leforgása alatt már mintegy 50 km-es sugarú körben terjedt el és oko­zott károkat. Fellépte után másfél évtizeddel az egész országban elterjedt és a szomszédos országokban újabb és újabb területeket hódított meg. 2 nemzedéke van, IV, V-ben, illetve VII végétől IX elejéig rajzik. Petéje gömbölyded, eleinte sárga, majd megszürkül. A tápnövény leveleire helyezi el a nőstény nagyobb csoportok­ban. Hernyója zöldessárga vagy sárga, hátán sötétszürke vagy fekete sáv van, emellett 1 szakadozott, sötét részekből álló sáv is van. Szemölcsei a hátán feketék, oldalain narancsszínűek. A hernyók társasan, hatalmas szövedékben élnek külön­böző gyümölcsfákon, elsősorban szilván, almán és cseresznyén, de más fafajokon is, pl. eperfán. Kéregrepedésekben és más rejtett helyeken bábozódik. Bábja vöröses­barna.Az őszi báb áttelel.

A Spilosoma virginica-tól eltérően a Hyphantria cunea sikerrel telepedett meg Európaszerte, és az egyik legkomolyabb behurcolt rovarkártevővé vált. A nearktikus medvelepke-fauna vizsgálata (lásd Lafontaine & Schmidt, 2010) ugyanakkor kimutatta, hogy a korábban egy fajnak gondolt H. cunea voltaképpen egy fajkomplex és jelenleg még nem egyértelmű, hogy valóban a H. cunea, vagy pedig valamelyik testvérfaja vált invazív fajjá Európában. Hazánkban mindenfelé gyakori lepkefaj.