Az Óvilág trópusain elterjedt és gyakori faj rendszeresen vándorol. Egyes években hazánkban is megjelennek V—VI-ban bevándorolt példányai. Ezekből kifejlődik egy hazai nemzedék, valamint a nyár folyamán újabb példányok vándorolhatnak be. Sokszor éveken keresztül nem jelenik meg. Alkonyatkor kezd rajzani, de a megfigyelések szerint nagy vándorlásai idején már délután is repül. Apró petéi világoszöldek. Kifejlett hernyója zöld, apró és sárga pettyekkel sűrűn behintett. Hátán halvány rózsaszínű sáv fut végig, emellett minden szelvényen 1-1 szögletes fekete folt, valamint 1-1 rózsaszínű, fehérrel szegett folt is van. Oldalán sárga vonal fut végig, a lábak tövénél vöröses foltok vannak. Hasoldala, lábai piszkos-sárgák, légzőnyílásai fekete petty belsejében helyezkednek el. Feje, szarva rózsaszínű. A hernyó olykor feketés, hátoldalán sárga vonalakkal. Polifág, lágyszárúakon és cserjéken is élhet. Nálunk legtöbbször galaj (Galium) fajokon figyelték meg a hernyóját. Összenőtt levelek között bábozódik. A bábok egy része még az Ősz folyamán kikel, a visszamaradók — az összes többi fejlődési alakkal együtt a tél folyamán nálunk kivétel nélkül elpusztulnak (= daucus CRAMER , 1777).
Paleotrópusi-szubtrópusi faunaelem, vándor faj. Az Óvilág trópusain elterjedt és gyakori faj rendszeresen vándorol, így egyes években hazánkban is megjelennek májusban-júniusban bevándorolt példányai, amelyekből a nyár folyamán kifejlődik egy hazai nemzedék. Ezzel teljesen egybevágnak megfigyeléseink, miszerint csak egyetlen évben figyeltük meg ezt a fajt, akkor is először május végén egy kopott példányt, majd ugyanitt, júliusban egy teljesen ép, frissen kelt egyedet. Hernyója lágyszárúakon polifág.