Hemaris fuciformis

A Palearktikumban elterjedt faj hazánkban szórványosan és ritkán fordul elő. Eddig Kőszegen, Tihanyban, a Budai-hegységben, Monoron és a Bükk hegységben fogták. Helyenként elhúzódó egyetlen nemzedéke van, másutt 2 nemzedéke repül; az 1. imágói V—VI-ban, a 2-é VII végétől VIII végéig találhatók. A lepke a nappali órákban virágokat látogat, s szinte egész délelőtt és délután repül. Gömbölydedzöld petéit egyesével helyezi el a tápnövény leveleinek a fonákjára.Világoszöld hernyójának hátoldala halványabb árnyalatú és rajta 2 hosszanti sárga sáv van. Hasoldala sötétebb. Légzőnyílásai vörösek. Vörösbarna szarva hajlott. Nyáron, majd ősszel lonc (Lonicera) vagy hóbogyó (Symphoricarpus) fajokon él. A talajon, selyemszállal összehúzott levelek között bábozódik. Bábja feketésbarna, a szelvények közei vörösbarnák. Az őszi bábok áttelelnek (= bomby­liformis sensu OCHSENHEIMER, 1808; lonicerae ZELLER, 1869).

A Palearktikumban főként a melegebb területeken elterjedt faj, Magyarországon szórványos és ritka, elsősorban a gyorsan felmelegedő, délies hegy- és domboldalakon fordul elő (például: Kőszeg, Bükk, Monor). Évente két nemzedéke május-júniusban, majd július-augusztusban figyelhető meg. Kedvelt élőhelyei közé tartozik az erdők szegélyzónája. Hernyója galajt (Galium), hóbogyót (Symphoricarpus) és főleg lonc (Lonicera) fajokat fogyaszt.

Kis termetű, poszméhre emlékeztető szender. A szárnyak részben üvegesen áttetszők. Az elülső szárny sejtzáró ere sötétbarna pikkelyekkel szélesen fedett. A fejet, a tort és a potroh elülső részét sárgászöld szőrzet fedi. A potrohon széles, fekete vagy vöröses fényű csokoládébarna gyűrű van. Ugyanilyen színű a farpamacs is. A gyűrű és a farpamacs között a potroh szőrzete sárgásabb, mint a toré. A szárnyak szegélye lilásfényű sötétbarna, a sejtzáró ér mentén szélesen sötétbarna, a tőnél sárgászöld behintésű, különben áttetsző. Az erek sötétbarnák, fonákja világosabb.