Hecatera bicolorata

A Palearktikumban szélesen elterjedt faj, Európában és Kis-Ázsiában szinte mindenütt megtalálható, Közép- és Kelet-Ázsiában areája erősen szaggatott, csak a sztyeppzóna maradványaiban fordul elő, kelet felé egészen az Amur vidékéig terjed. Perempopulációinak taxonómiai helyzete vitatott, a Mediterráneum nyugati felében a közel rokon Corsica (RAMBUR, 1832) fajjal szim-patrikusan él. A hazai populációk megegyeznek a nevezéktani törzsalakkal. A meleg, száraz, nyitott gyepeket kedveli, egyedszáma mindenütt kifejezetten alacsony. Kora szürkületkor kezd repülni, aktív viráglátogató. A mesterséges fény vonzza, a csalétek iránt közömbös. Kétnemzedékes, május közepétől augusztus elejéig repül. A hernyó alapszíne általában zöld vagy zöldesbarna, elszórt apró fekete foltocskákkal tarkított; hátvonala és két kísérővonala fekete, foltokra szakadozott. Oldalvonala sárgásfehér, néha kifejezetten sárga. Feje zöldessárga, két vékony fekete csíkkal. Bábként telel. Tápnövényei Hieracium, Prenanthes, Lactuca, Sonchus, Picris és Eupatorium fajok. (= serena [DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775; piacida ESPER, [1791]; hieracii BORKHAUSEN, 1793; par DONOVAN, 1801; monticola DUPONCHEL, 1826). Típuslelőhely: Németország, Berlin környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]