Gonepteryx rhamni

Megtalálható Afrika északnyugati partvi­dékétől Európa és Ázsia mérsékelt övi területein keresztül a Csendes-óceán partvidékéig. AKanári-szigetek mindegyikén egy-egy endemikus testvérfaja él. A Mediterráneum keleti felében, egészen a Himalája lábáig terjedve, másik testvérfaja, a C. farinosa váltja fel. A Mediterráneum nyugati felén a G. cleopatra honos. Ez utóbbi Dalmáciában is elterjedt, és a történelmi Magyarország területén is előfordult. Az elülső szárny felső szegélyének hossza 26-30 mm, feje és csápja piros. Elülső szárnya feltűnően kihegyesedik. A hím szárnyainak felszíne egyöntetűcitromsárga, a nőstényé krémfehér. Mindegyik szárnyon apró narancssárgasejtvégi folt díszlik.Meglehetősen egyöntetű, nem túl változékony faj. A nőstények alapszíne lehetzöldessárga is. Egyetlen nemzedéke július közepétől szeptemberig repül, majd áttelelést követően tavasz végéig. Élőhelye: erdőszegélyek, parkok, ligetes erdők, nagyvárosok zöldövezetei. Kóborlásra hajlamos.Az egyik leghosszabb életű lepke, kikelés után az imágók néhány hétig repülnek, majd odvakba, pincékbe húzódnak, hogy a forró nyári heteket „átnyaralják". Ősszel csak rövid ideig aktívak, hamar elbújnak telelni. Farakások között, fatörzsek tövére boruló borostyánlomb alatt vészelik át a hideg hónapokat, eközben testnedvükbena víz százalékos aránya jelentősen lecsökken. Az első melegebb télvégi periódusban már megjelennek, és telelés után párzanak, amit érdekes nászrepülés előz meg. Hernyója kutyabenge (Frangula alnus) és varjútövis (Rhuinnus catharticus) leveleivel táplálkozik. Hazánkban mindenfelé előfordul, noha az utóbbi évtizedekben kissé megritkult, talán amiatt, hogy az utakat, kerteket szegélyező bozótosokat sok helyütt kiirtották és idegen fa­jokkal váltották fel. Terület- vagy kertrendezéskor figyeljünk arra, hogy ős­honos fajokat telepítsünk a sövénybe (pl. a benge citromlepke hernyójának tápnövényeit), amelyek ugyanolyanattraktívak, mindamellett számos szép és érdekes lepkefaj élőhelyét is biztosítjuk velük.