Euxoa vitta

Atlanto-mediterrán elterjedésű faj, melynek a Palearktikum nyugati részéből több földrajzi alfaja is ismert. A magyarországi populációk leginkább a Németországból leírt törzsalakhoz állnak közel. Meleg, nyitott dolomit- és mészkősziklagyepek lakója. Hazánkból idáig csak a Budaihegyekből, a Csiki-hegyek dolomitszikláiról, a Pilisből, a Vértes meleg oldalairól és a Keszthelyi-hegységből került elő. Mind fényen, mind csalétken gyűjthető. Egygenerációs, repülési ideje augusztus elejétől szeptember végéig tart. Hernyóként telel, bábozódása június elejére-végére esik. Az utolsó lárvastádiumú hernyó, amely rövid földalatti járatban lakik, a nyílás szájához közeli növényeket a járatába behúzza és ott fogyasztja el azokat; ritkán és rövid ideig tartózkodik a rejtekhelyén kívül. Típuslelőhely: Németország. [Ronkay&Ronkay, 2005]

Az elülső szárny lilás vagy kékes árnyalatú sötét feketésszürke, az elülső szegély sávja lilás fényű hamvasfehér; a hátulsó szárny sötétebb szegélye világos árnyaltú barna. Az elülső szárny keresztvonalai sötétek, a belső kettős, világos kitöltésű.  A bagolyrajzolat foltjai nagyok, sötéten keretezettek, a kör és vesefolt kitöltése fehéres, a sejt többi része fekete, alsó ere fehér vonalként látható. A szegélytér sötét, a rojt egyszínű. A hím hátulsó szárnya selyemfehér, a rojt fehér. A nőstény hátulsó szárnya fehéres, sötétebb szegélytérrel mely elmosódó szegélyű.