Az Eriogaster catax európai faunaelem, cserjésekhez (galagonyához, kökényhez) kötődő faj. Elterjedése Nyugat-, Közép- és Dél-Európára korlátozódik, ám mostanra már sajnos az EU nyugati országaiban a kipusztulás szélére került. Magyarországon szerencsére még széltében elterjedt, gyakorlatilag bárhol megtalálható az országban, ám nagyobb egyedszámban inkább a Beregi-sík erdeinek szegélyében, az Északi-középhegység déli előterében, valamint a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, a Villányi-hegység, a Zselic déli vagy nyugati fekvésű lejtőin él. A lepkefaj élőhelyéül erdőszegélyek; meleg, déli kitettségű domb- és hegyoldalak cserjései, cserjésedő rétjei; cserjésedő legelők; illetve mezsgyék szolgálnak. Mivel az imágó a fényre kevéssé érzékeny, illetve a lárvák nagy mértékű parazitáltsága miatt már eleve kevés imágó kel ki, a hagyományos kutatási módszerekkel (éjszakai lámpázás, automata fénycsapda) eddig viszonylag kevés helyről sikerült kimutatni hazánkban. Hernyójának fő tápnövényei a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus), de ritkábban fűz- (Salix), nyár- (Populus) és tölgyféléket (Quercus) is elfogyaszt. A hernyók március legvégén, illetve hűvösebb területeken vagy elhúzódó tél esetén április elején-közepén kelnek ki. A hernyó gyorsan fejlődik, kb. egy hónap alatt éri el a teljes fejlettséget. A hernyófészkek keresésével a faj sokkal könnyebben kimutatható egy-egy területről, így az elmúlt években ismert hazai lelőhelyeinek száma megsokszorozódott. A faj hosszútávú megőrzése szempontjából hazai populációi világviszonylatban is jelentősek, ám a faj hazai kutatottsága még mind a mai napig alacsony szintű, sem országos, sem regionális elterjedése pontosan nem ismert. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50 000 Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott.
Az imágó hátulsó szárnyán nincs harántsáv, a fej és a tor rókavörös, a potroh sárgásabb, a nőstények farpamacsa nagy, szürke színű. A szárnyak rövidek, szélesek, az elülső szárny tő- és középtere élénksárga ( nőstényeken sötétebb árnyalatú), a szegélytér vörösbarna, több-kevesebb lilás árnyalattal, a belső harántsáv elmosódott (nőstényeken alig látható) barna, a külső sárga és a szárny csúcsáig felkanyarodik. A középfolt igen nagy, kerek, ezüstös fehér színű, kerete sötétbarna. A hátulsó szárny halvány vörösbarna színű.