Sajátos elterjedésű mediterrán faj: a Délnyugati-Alpoktól az Ural déli lábaiig egy viszonylag keskeny sávban található, Kis-Ázsiából és Olaszország nagy területeiről hiányzik; észak felé a Benelux-államok déli határaitól az Alpok és a Kárpátok peremvidékein át a zonális erdőssztyepp északi határvonaláig található. Magyarországon a lombhullató vegyeserdők jellemző állata, középhegységi erdővidékeinken rendszerint gyakori; egyes példányai az ország bármely pontján előkerülhetnek. Kifejezetten jól csalétkezhető, de a mesterséges fény is vonzza. Egynemzedékes faj, a lepkék augusztus végétől október végéig repülnek. Hernyója homokszínű, hátvonala vékony, fehéres, pirosasbarnával határolt. A negyedik szelvénytől kezdődően a hátvonal két oldalán egy-egy szabálytalan alakú rozsdabarna vagy fekete foltot találunk, melyekben két apró fehér pontocska van. Oldalvonala sárgásfehér, benne ülnek a fekete keretű fehér légzőnyílások. A nyakpajzs feketés három fehér vonalkával. Feje világosbarna, két ívelt fekete csíkkal. A fiatal hernyó levélszövedéket készít; talajban bábozódik. Peteként telel. Tápnövényei Quercus-faiók. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke (= spicula ESPER, [1791]). [Ronkay&Ronkay, 2005]