Holomediterrán-kisázsiai faj, északi elterjedési határát Közép-Európa szubmediterrán tölgyeseiben éri el. Igen változékony faj, számos formáját és színváltozatát írták le. A nyugati populációk taxonómiailag egységesek, míg Kis-Azsia középső és délkeleti részén önálló alfajai élnek. A Mediterráneumban sokfelé gyakori, Magyarországon csak néhány dombvidéki és közép-hegységlábi meleg molyhostölgyesben gyűjtötték; egyike kifejezetten lokális és ritka bagolylepkéinknek. A mesterséges fény és a csalétek is erősen vonzza. Egyetlen nemzedéke szeptember elejétől október végéig repül. Hernyója fehéressárga vagy vörösessárga, hátán a negyedik szelvénytől kezdődően egy lapát alakú pirosassárga folttal, melyet a vékony fehéres hátvonal oszt ketté. A foltokon belül két fehér keretű rozsdabarna pont látható. Oldalvonala pirosassárga, a lég-zőnyílások feketék, fehér pereműek; feje barnássárga. Peteként telel. Tápnövényei tölgyfélék, mindenekelőtt a molyhos tölgy (Quercus pubescens). Típuslelőhely: Európa (= mioleuca GEYER, [1828]; chioleuca TREITSCHKE, 1835 nec HÜBNER; tephroptila WARREN, 1910, mesembrina SCHAWERDA, 1913). [Ronkay&Ronkay, 2005]