Euroszibériai faj, Európában - a szubarktikus területektől eltekintve - általánosan elterjedt és mindenütt gyakori (még Izlandról is kimutatták), Kis- és Közép-Ázsiában azonban sokkal szórványosabb és kifejezetten lokális, itt a nagyobb hegységrendszerekben egymástól olykor erősen eltérő alakjai élnek, melyek minden valószínűség szerint önálló földrajzi alfajokat képeznek. Tág tűréshatárú faj, bár a kifejezetten zárt lombhullató és tűlevelű erdőket kerüli. Magyarországon általánosan elterjedt és csaknem mindenütt gyakori, leggyakoribb csuklyásbaglyunk. Kétnemzedé-kes, bár a nemzedékek részben átfedőek, egy-egy nemzedék bábjainak csak egy része kel ki a következő generációnak megfelelő időszakban, az imágók egy bizonyos hányada csak a következő évben fejlődik ki. Rajzási időszaka május közepétől csaknem folyamatosan augusztus végéig-szeptember elejéig tart. A hernyó sötét szürkésbarna, feketés fejű, szinte teljesen rajzolatlan. Polifág, döntően a Compositae családba tartozó növényeket fogyasztja. Bábalakban telel. (= sonchi HEINEMANN, 1859; clarior FUCHS, 1904; albida SPULER, 1908). Típuslelőhely: Európa. [Ronkay&Ronkay, 2005]