Euroszibériai faj, az Ibériai-félsziget északi részétől és a Brit-szigetektől a Nyugat-Altájig húzódó areával. Európában a déli területek kivételével viszonylag szélesen elterjedt és taxonómi-ailag egységes populációkkal jellemezhető, kelet felé - a sztyeppzónában illetve a kis- és középázsiai hegységrendszerben - erősen sporadikussá válik és többé-kevésbé izolált populációkat alkot. (Ezek taxonómiai elemzése még nem történt meg, csupán a Dél-Uraiban és a környező sztyeppeken élő, igen világos és alig rajzolt alakot különítették el alfaji szinten - ssp. pustulata EVERSMANN, 1842). Egyike a kifejezetten kevés erdős területekre is behatoló csuklyásbagoly-fajnak, erdei tisztásokon, középhegységi réteken és patakvölgyekben, ritkás erdőkben honos. Magyarországon a középhegység és a dombvidék szórványosan elterjedt állata, az Alföldön csak néhány nagyobb erdőből került elő; mindenütt egyesével jelentkezik. Szinte mindenütt egynemze-dékes, a Villányi-hegységben figyelték meg részleges máso jik nemzedékét is. Repülési ideje V. végétől VIII. elejéig tart, a Villányi-hegységben szeptember közepén repül részleges második nemzedéke. A hernyó igen jellegzetes, riasztó színezetű, halvány sárgásfehér alapon nagy, szabálytalan narancsvörös és feketésbarna foltokkal díszített. Tápnövényei liguliflor fészkesek, mindenekelőtt a nyúlsaláta {Prenanthes purpurea) és a Mycelis (Lactuca) muralis; ritka esetekben a kerti salátán is megfigyelték, de kártételéről nincsenek adatok. (= anifurca GOEZE, 1791). Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]