A Palearktikum nyugati és középső részén elterjedt turkesztáni faj, mely a sztyeppzónában és annak északi részén messze nyugat felé hatolt. Elterjedési területe Nyugat- és Észak-Európától - nagyobb megszakításokkal - a Tien-Sanig tart, az európai és a közép-ázsiai populációk két eltérő földrajzi alfajhoz tartoznak. Xerofil faj, szikes és homokos pusztaságokban, félsivatagokban és ürmöspusztákon él, döntően síkvidéki biotópokban található, de élőhelyei közelében a meleg, száraz domboldalakra is felhúzódik, amennyiben azokon tápnövényei is megtalálhatóak. Egynemzedékes faj, de egyes években és élőhelyeken a korai bábok egy része az ősz elején kikel és szeptember végén, október elején repül, egyébként május közepétől július közepéig rajzik. Lokális elterjedésű, az imágóval rendszerint csak ritkán lehet találkozni, de a hernyó eléggé gyakori. Tápnövényei ^síer-fajok, elsősorban az Aster pannonicus. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke.
A Bihari-sík sziki gyepeiben, különösen a kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósokban igen gyakori ez a lepkefaj (nyugodtan mondhatjuk, hogy a társulás karakterfaja), amelynek elsősorban a hernyójával lehet találkozni, nyár végén-kora őssszel. A kutatásaink során általában pettyegetett őszirózsán (Aster sedifolius), illetőleg egyszer sziki őszirózsán (Aster tripolium ssp. pannonicum) találtuk a hernyóit.