Conistra vaccinii

Expanzív holomediterrán-turkesztáni faj, a nem legnagyobb elterjedésű faja. Egész Európában, a Földközi-tenger afrikai partvidékén, Kis-Ázsia északi és középső részében, a közép-ázsiai magashegységekben továbbá Nyugat- és Közép-Szibériában találták, keleti elterjedési határa Transzbajkália. Areája keleti felében lokális és kifrejezetten szórványos, Európa lomberdővidékein mindenütt általánosan elterjedt és közönséges, néhol tömeges; a késő őszi aszpektus talán legnagyobb egyedszámban jelentkező bagolylepkéje. Rendkívül változatos, egyike a legnagyobb egyedi variabilitású Noctuidáknak, seregnyi formáját írták le, melyek megjelenése sem földrajzi, sem ökológiai tendenciákat nem mutat. Egynemzedékes, imágó alakban telel, szeptember elejétől május közepéig repül. Hernyója sárgásbarna elmosódó sötét behintéssel, a hát- és a mellékhátvonalak világosak. A hátszemölcsök világosak, a légzőnyílások feketék. A nyakpajzs sötét bama, a hátvonalak által osztott. Feje fényes sárgásbarna. Lomblevelűeken polifág. Típuslelőhely: Svédország (= polita [DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775; spadicea [DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775). [Ronkay&Ronkay, 2005]