Colias erate

Közép-Kelet-Európától Turkesztánig, Kis-Ázsián keresztül Afganisztánig elterjedt faj. Innen kelet felé testvérfaja, a C. poligra­phys váltja fel, amelyet egyes szerzők csak az erate keleti allopatrikus alfa­jának tekintenek.Elülső szárnya felső szegélyének hossza 20-26 mm. Elülső szárnya keskeny. A hím szárnyainak felszíne felül élénk citromsárga, széles fekete szegéllyel, a csúcstérben az erek sárgán kirajzolódnak. Sejtvégi foltja nagy és kerekded, fekete. Hátulsó szárnyának tövében nincs illatfolt, a fekete szegély igen keskeny. Mindkét szárny fonákjának szegélyterében fekete foltok sora látható, különösen az elülső szárny belső felében levők nagyok. A tipikus nőstény szárnyainak felszíne zöldessárga, elülső szárnyá­nak fekete szegélyében nagy sárgás foltokkal, a sárgás vagy zöldes árnyalatú hátulsó szárnyon erős szürke behintés, a szegélytér valamivel világosabb.Változékony faj,egyes példányai rendkívüli módon hasonlítanak a sáfrányszínű kéneslepkére (f. edusoides), illetve a fa­kó kéneslepkére (f. hyaleoides). Ezek az alakok valószínűleg az említett fa­jokkal való hibridizálódás eredményei.Repülési idő: három, egymásba folyó nemzedéke május végétől november elejéig repül.Élőhelyei kultúrsztyeppek (utak mente, legelők, lu­cernások, parlagok), dolomit- vagy homokpuszták. Vándorfaj, kóbor egye­dei nagyvárosok belterületein is megjelennek. Hernyójának fő tápnövénye a lucerna (Medicago sativa) és a tarka koronafürt (Coronilla varia).

Az alábbi képek egyikén látható példány, amely mindkét ivar jegyeit magán viseli (gynandromorf) rendkívüli ritkaság!