Clostera anastomosis

A Palearktikumban széles körben elterjedt, de Európában már ritkábbá váló faj Magyarországon mindenütt előfordul és többnyire elég gyakori. Különösen árte­reken, ligeterdőkben, nedvesebb elegyes erdőkben, erdőszegélyeken él. 2 nemze­déke van, mintegy 2 héttel később rajzik, mint a nem 3 másik hazai faja (V, VI, illetve VIII, IX). Petéje szürke, félgömb alakú; a nőstény csoportosan, szabályos elrendeződésben rakja le azokat. A kifejlett hernyó barna, hátán sötétebb sávval. A sáv a szelvényhatárokon megszakad, s rajta — a szelvény elülső részén — 1 pár kékes folt van. A 2. és 3. szelvényen erősebbek, az 5-10. és. 12. szelvényen kevésbé kiemelkedő élénkvörös szemölcsök vannak. Fekete légzőnyílásai felett is sötétebb sáv fut. Nyáron, majd ősszel csoportosan, idősebb korában magányosan él nyár és fűz fajokon. A hernyók egy része áttelel, más részük bebábozódik és a feketésbarna, fénylő báb telel át. A báb hátán két vörösbarna sáv van, ilyen színűek a szárny-tokokis.