A Kárpát-medencében hazánkon kívül Ausztriából és Szlovákiából van adata. Magyarországon négy lelőhelye ismert, a Tétényi-fensík, a Csepel-sziget (innen valószinüleg kipusztult), Peszér környéke (valószínűleg innen is kipusztult), és az ásotthalmi Emlékerdő tisztásai. Posztgalciális sztyepreliktum, a hosszú idő óta (edafikusan) fátlan ősgyepek maradványain, zárt dolomitsziklagyepekben, magasabb füvű pusztagyepekben, homokpusztaréteken és szikes pusztákon él.
A fajt erős ivari kétalakúság jellemzi. A hím szárnyainak alapszíne szürke, az elülső szárnyon a tőtértől a középtér elülső harmadáig húzódó világosabb színű folt, valamint világos, megtört harántsáv található, melyek kevésbé határozottan a hátulsó szárnyon is folytatódnak. Nősténye szárnyatlan, fészkes virágzatúakra (Achillea, Artemisia, Centaurea) petézik. Az imágók az első őszi fagyok után kezdenek rajzani, általában október második felétől november végéig, december elejéig repülnek. A röpképtelen nőstényeket a hímek nappal keresik fel.