Charissa intermedia budensis

Elsősorban Közép- Európa hegyvidékein előforduló faj, amely a Kárpát-medencében alacsonyabban fekvő vidékeken is megtalálható. Hazánkban is kizárólag alacsonyabb dolomit- és mészkőhegységekben gyűjtötték: a Budai-hegységben (Sas-hegy, Csíki-hegyek, Odvas-hegy), a Pilisben (Fehér-hegyek), a Vértesben (Csákvár), és a Bakonyban (Várpalota). Az imágók nappal a dolomitgörgeteg kövei alatt rejtőznek. Hernyója polifág, a legkülönfélébb lágyszárú növényeken megél. Jellemzően egyetlen nemzedéke fejlődik évente, a lepkék májusban repülnek. Második nemzedéke kevés helyről ismeretes (ez augusztusban repül). A hernyók nagy része áttelel, míg néhány példányuk már nyár közepén bebábozódik.

Az imágó szárnyának fonákja világossárga, és a sötétbarna harántsávok élesen elütnek. Feje és tora sárgásszürke, potrohán széles, szürke gyűrűk vannak. Szárnyainak alapszíne fehér vagy sárgásfehér. A barnásszürke behintés szórt, a közép- és tőtérben, valamint a csúcstérben sűrűbb, a széles szegélytérben ritkább. Az elülső szegélytérben kettő, a hátulsón egy szürkésbarna harántsáv fut cikkcakkban. A középfolt kerek, belseje világos. Fonákja világossárga, a külső harántsávok rendkívül markánsak. Rojtja közepesen hosszú, szürkéssárga.

Elsősorban Közép-Európa hegyvidékein előforduló faj, amely azonban a Kárpát-medencében egészen alacsony térszínen is fellép. A magyarországi popu­lációk példányai eltérnek mind a sárgább alapszínű, oldottabb rajzolatú s a Jura­hegységben, továbbá az Alpokban honos törzsalaktól (ssp. intermedius WEHRLI, 1953), mind pedig az Északnyugati-Kárpátok erősen szürke (ssp. benestriatus KOVÁCS, 1954) és a Retyezát kékes árnyalatú (ssp. dioszeghyi KOVÁCS, 1954) alak­jaitól. Hazánkban kizárólag alacsony dolomit- és mészkőhegységekben gyűjtöt­ték: a Budai-hegységben (Sas-hegy, Csíki-hegyek, Odvas-begy), a Pilisben (Fehér­hegyek), a Vértesben (Csákvár) és a Bakonyban (Várpalota). Az imágók nappal a dolomitgörgeteg kövei alatt rejtőznek. A legtöbb helyen csak egyetlen nemze­dékét gyűjtötték, s az imágók V-ben repülnek, 2. nemzedéke kevés helyről isme­retes, s VIII-ban repül. Lapos hernyója világosbarna, első testgyűrűi szürkésbar­nák, feje és lábai vörösesbarnák. Polifág, a legkülönfélébb lágyszárú növényen megél. A hernyók nagyobb része kifejletten telel át, míg néhány nyár közepén bebábozódik, s a második mezedéket képezi. Bábja lapos, fénylő, barna, szárny­hüelyei zöldesek. [Vojnits,1980]