Elsősorban Európa hegyvidékein honos faj (elterjedésének nyugati határát a Keleti-Pireneusok jelentik), ugyanakkor Észak-Európa legnagyobb részéről hiányzik. Ezen kívül a Balkánon és Közép-Ázsiában is megtalálták. Hazánkban eddig csak a nyugati határszélen, Szokonyfalu határában, illetve Szentgotthárd környékén gyűjtötték. Hernyója különböző lágyszárúakon, különösen útifű (Plantago spp.), harangvirág (Campanula spp.) és üröm fajokon (Artemisia spp.) él. Egyetlen nemzedéke nyár elején, júniusban repül.
Az imágó elülső szárnyának középtere keskeny; a belső harántsáv felezi a tő és a külső harántsáv közötti távolságot. Feje és tora hamuszürke, potrohán keskeny sárga gyűrűk vannak. A szárnyak alapszíne hamuszürke. Elülső szárnyán mind a belső, mind pedig a külső harántsáv csipkézett, sötétszürke, az ereknél fekete. Szemfoltja kerek. Hátulsó szárnyán a harántsáv ívelt, a szemfolt szintén kerek. Elülső szárnyának fonákja sárgásszürke, a szegélytér világosabb. Csak a külső harántsáv vehető ki; ez elülső harmadában megtörve éri el az elülső szegélyt. Hátulsó szárnyának fonákja szürkésfehér, elszórt barnásszürke pikkelyekkel. A harántsáv többé-kevésbé elmosódott. Rojtja rövid, szürke színű.